| Ebédidő H-CS Hétfő |
13:30-14:00 9:00 – 16:00 |
| Kedd |
9:00 – 16:00 |
| Szerda |
9:00 – 16:00 |
| Csütörtök | 9:00 – 16:00 |
| Péntek |
9:00 – 14:00 |
| Telefonszám | +36 1 431-81-20 |
Tudásbázis
Irodáink
Cím: 1102, Szent László tér 20.
Város: Budapest
Tel: +36-1-431-81-20
@ E-mail: e-care@e-care.hu
AT Downloads
Downloads
Hírek
Az okostelefonok biztonsági kockázatai
- 2011. május 13., péntek
- Péter Juhász
Miről is beszélünk?
Sokan valószínűleg nem is realizálták, de bizony lassan a 10. évfordulóját ünnepelhetjük az első Symbian operációs rendszert futtató okostelefon, a Nokia 7650 megjelenésének. A piac ezalatt az évtized alatt rengeteg dolgoban változott, maguk a készülékek, a szó "modern értelmében" vett okostelefonok is egészen mások, mint amilyenek pár évvel ezelőtt voltak. Ezzel együtt a felhasználói szokások is jelentősen változtak, a mobilinternet megjelenésével és árcsökkenésével együtt az adatainkhoz való hozzáállásunk is sokat változott. Mindenki élvezi az új vívmányok előnyeit, arra azonban kevesen gondolnak, hogy az emberek gyakorlatilag a fél életüket a zsebükben hordják az okostelefonukon. Ez pedig problémákhoz vezethet.
Az IT-biztonsági szakma ezt a jelenséget sérülékenységnek hívja, az okostelefonok pedig bizony egyre sérülékenyebbek - legalábbis ez derült ki a Kürt Zrt. sajtótájékoztatóján elhangzottakból. Ennek oka nem csak az, hogy az okostelefonok száma rohamosan nő, bár ez is benne van; most először hallhattunk statisztikákat a magyarországi eladásokról, melyek tanúsága szerint 2009-ben 236 000, 2010-ben pedig 501 000 okostelefont értékesítettek Magyarországon. Ez a szám jövőre várhatóan 1 000 000 fölött lesz, magyarán lassan a lakosság ötödének okostelefonja van; ugyanez máshonnan megközelítve azt jelenti, hogy minden második munkavállalónak okostelefonja lesz az év végére. Az adatszerzésnél az alapok persze ettől függetlenek és nem is változtak; vannak támadók és vannak azok, akiket megtámadnak. A támadások száma viszont az elmúlt években rohamosan megnőtt, egyes statisztikai adatok szerint öt-hétszeres növekedésről beszélhetünk, amiben a már említettek mellett az is fontos szerepet játszik, hogy a felhasználók egyre több dologra használják mobilkészülékeiket, egyre több adatot tartanak rajta.
Így lehet az, hogy pár éve nevettünk az antivírus szoftverek symbianos változatain, ma pedig olyan dolgokról kell beszélnünk, mint a mobiltelefonos adatbiztonság. Mindehhez hozzájön az Apple és az Android körüli botrány, felröppentek ugyanis olyan hírek, hogy az okostelefonok folyamatosan logolják (és esetleg tovább is küldik a gyártók felé) azt, hogy merre jár az ember. A téma aktuális és forró, csapjunk is a lovak közé!
Mi a gond?
A mobil intormatikának három problematikus területe, gócpontja van: az adattest, a vezeték nélküli kommunikáció és az adatszivárgás. Ez nyilván érdemel némi kifejtést, az adattest gyakorlatilag azt az információtömeget jelenti, melyet életünk során önként vagy önkéntelenül gyűjtünk magunkról. Érdemes kicsit elmélyedni ebben a jelenségben, hiszen így kiderül, hogy egy születendő gyermek adatteste már azelőtt létrejön és növekszik, mielőtt a csecsemő egyáltalán a világra jönne, hiszen a szülők felrakják az ultrahang felvételeket Facebookra, e-mailben információkat küldenek a barátoknak és a többi. Nyilván régen is voltak fotók és az emberek beszéltek is egymással, de előbbiek nem digitális formában voltak tárolva (és főleg nem az interneten), utóbbi információk pedig vagy telefonon, vagy személyes beszélgetések során cseréltek gazdát. Adatbiztonsági szempontból komoly kockázatot jelentenek a közösségi oldalak is, elég csak arra gondolnunk, hogy még arra is van lehetőségünk, hogy a vállalati Exchange névjegyzékünkből keressünk magunknak Facebook ismerősöket, azaz újszülött gyermekünk fotóját adott esetben nem csak a barátaink, hanem az üzleti partnereink is megkapják. Az interneten tehát sok esetben annyi adat van fent rólunk, hogy azt szinte elképzelni sem tudjuk.
A vezeték nélküli kommunikációnál komoly problémát jelent a WiFi hálózatok terjedése is. Nyilván egy nagyszerű vívmányról van szó, hiszen nem kell bekábelezni a fél irodát ahhoz, hogy mindenkinek legyen internete, de a titkosításra sokszor nem fektetnek elég nagy hangsúlyt a cégek, így pedig adataik könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek, hiszen egy irányított antennával akár több száz méterről is le lehet hallgatni a hálózati kommunikációt. Persze nem csak a feltörési technikák, hanem a biztonsági eljárások is rohamosan fejlődnek, de ettől függetlenül problémát jelent, hogy sok cég (és sok magánember) nem megfelelően védi a hálózatát. Márpedig az okostelefonunk is ezen kommunikál, a táblagépekről nem is beszélve. Céges szinten látni kell azt is, hogy a legnagyobb tudású okostelefonok és a táblagépek általában pont azoknál az embereknél vannak, akik cégvezetőként a legtöbb adatot hordozzák a zsebükben.
Az adatszivárgásnál is jelentős probléma van, a legnagyobb nyilván az, hogy egy okostelefont könnyebben elhagyni, mint mondjuk egy asztali számítógépet. Ezeken a készülékeken ugye sem a tárhely, sem az adatkommunikáció nem biztosított, ráadásul a védelemmel foglalkozó cégeknek is nehezebb dolguk van, mint pár éve, ugyanis nem csak a Microsoft Windows platformra kell megoldásokat kínálniuk, hanem négy-öt gyártó heterogén környezetére. Az okostelefonok ugye sok olyan funkciót tudnak, melyek pár éve még a számítógépek sajátjaik voltak, mindehhez pedig hozzájön az, hogy az efféle kütyük mottója az, hogy segítségükkel mindent, egyszerűen elérhetünk. Ezzel a filozófiával nyilván nem összeegyeztethető, hogy a képernyőzárat egy 16 karakteres jelszóval oldjuk fel.
Az okostelefonokra letölthető ingyenes alkalmazásoknál és játékoknál azon is érdemes elgondolkodni, hogy miért ingyenesek; nyilván nem azért, mert valaki merő jófejségből heteket vagy hónapokat beleöl a fejlesztésbe. Két válasz létezik; elképzelhető, hogy az adott applikációban reklámok szerepelnek, de az is lehetséges, hogy a program mindenféle információkat ad meg rólunk a központi szervernek, többek között mondjuk azt, hogy épp hol tartózkodunk. Ezeket az információkat pedig a szoftvert gyártó cég eladja valakinek, nyilván ebből élnek, ahogy valószínű, hogy ebből él mondjuk a Facebook is.
Hogy mi a helyzet az adatszivárgással? Márton Miklós, a Kürt üzleti vezérigazható-helyettese múlt héten elmondta a rádióműsorunkban, hogy egy túlságosan felkapott jelenségről van szó. Az okostelefonok ugyanis nem azt tartják számon, hogy az ember hol volt, hanem azt, hogy azon a helyen, ahol tartózkodott, milyen GSM-bázisállomásokat, azaz adótornyokat látott. Belvárosban az ilyen bázisállomások jellemzően pár száz méterenként vannak, úgyhogy város és került szintjén simán lehet tudni, hogy ki hol volt, de autópályán azért jó pár kilométer van minden torony között, ott tehát nem ilyen egyértelmű a helyzet. Azt tehát senki nem fogja tudni, hogy mikor jártunk az abc-ben. Miklós szerint azonban nem emiatt jelentéktelen a dolog, hanem azért, mert az adatgyűjtés anonim; véleménye szerint ilyen mennyiségű adatot nem is lehetne névre szólóan tárolni, plusz egy telefon nem feltétlenül köthető hozzá egy emberhez. Maga a tárolás egyébként nem azért van, mert az Apple és a Google imád adatot gyűjteni (bár nyilván imádnak), hanem azért, mert így sokkal gyorsabb a pozicionálás, a GPS-jelekre ugyanis adott esetben több percet is kellene várnunk, ha elindítunk egy térképalkalmazást. Az Apple mindenesetre ott elszúrta a dolgot, hogy a logfájlt a telefonban őrizte, legújabb szoftverfrissítésük orvosolni fogja a problémát iPhone-on. A Google pedig még meg is kérdezi a telefon használatának megkezdésekor, illetve a térképalkalmazás elindításával egyidőben, hogy a felhasználó engedélyezi-e ezt a fajta adattovábbítást.
Mi a megoldás?
Elsősorban céges környezetet vizsgálva a megoldás az lehetne, hogy a cégek korlátozzák a készülékek technikai lehetőségeit. A funkciók megnyirbálása mellett fontos lenne egy központi menedzsment kialakítása, 3rd party szoftvermegoldások alkalmazása és persze az, hogy az okostelefonokon gyárilag megtalálható biztonsági funkciókat mindenki kihasználja. Fontos lenne, hogy a felhasználókat némi tudatosságra neveljék a cégek és adott esetben a média is, mi is ezt próbáljuk most megtenni; vállalati szinten nyilván megoldást jelentenének a tréningek és az, hogy az efféle adatbiztonsági eljárásokkal kapcsolatban a cégek házirendet írnak, melyet beépítenek a vállalati kultúrára is. A Kürt Zrt-nek egyébként jelenleg egyetlen egy olyan ügyfele van, ahol efféle intézkedések érvényben vannak.
Nyilván nem szeretnénk senkit sem riogatni, túlzás lenne azt állítani, hogy jelenleg is hekkerek százai kutakodnak a zsebünkben lévő telefon belső memóriájában az otthoni WiFi hálózaton keresztül. Ugyanakkor szükség van némi tudatosságra is, mert a felhasználók bizony tényleg nincsenek tisztában azzal, hogy személyes adataikat egy pillanat alatt elhagyhatják a telefonjukkal együtt. Valamennyire ide tartozik a biztonsági másolatok kérdésköre is; az emberek általában vagy egy Google accounttal szinkronizálják adataikat (amiben azért van némi biztonsági kockázat), vagy semmivel. Egy esetleges telefonlopás esetén tehát nem csak illetéktelen kezekbe kerülnek adataink, hanem örökre el is vesznek.
A cégeket vezető olvasóinknak tehát arra tudjuk bíztatni, hogy üljenek le és gondolják végig azt, hogy a vállalati információk az alkalmazottak telefonjainak és a belső WiFi hálózat(ok)nak biztonsági réseit használva mennyire sebezhetők. A vezeték nélküli internethálózatok titkosítására persze az otthoni felhasználókat is csak bíztatni tudjuk, továbbá az sem lenne probléma, ha a készülékekbe épített alapvető biztonsági funkciókat kihasználnánk; legalább egy négy karakteres jelszóhoz kössük a képernyőzár feloldását, azt pár másodperc alatt be lehet gépelni, egy tolvaj viszont nem fogja tudni elérni az adatokat, ha ilyet használunk. Persze ez sem egy bombabiztos megoldás, de arra mindenképp jó, hogy az adatainkat ne három gombnyomással lehessen kiszedni a telefonból, hanem szakértők kelljenek hozzá és nekik is meg kelljen dolgozniuk. Ha pedig olyan készülékünk van, mely lehetőséget biztosít távoli adattörlésre (iPhone, Windows Phone 7, de a HTC és a Motorola is biztosít ilyen opciót), használjuk ki a lehetőségeket! Pont tegnap mutattuk be a Motorola Atrixot, ahol biometrikus azonosító is hozzárendelhető a kijelző feloldásához. Az informatikában a biztonság és a funkciók mindig is ellenérdekeltek voltak, de az okostelefonoknál talán még szélsőségesebb a helyzet; itt a biztonság az alapfunkciókkal, azaz a könnyű használhatósággal megy szembe. A telefonok persze ettől függetlenül okosak; használjuk őket mi is okosan! Ha pedig ilyen eszközt használjunk, tudjunk róla, hogy akarva-akaratlanul, anonim módon hozzájárulunk ahhoz, hogy a cégek adatbázisa mindenféle dologgal gazdagodjon.
forrás: http://mobilarena.hu/teszt/az_okostelefonok_biztonsagi_kockazatai/mi_a_megoldas.html
Android: 35 százalék feletti piaci részesedés
- 2011. május 13., péntek
- Péter Juhász
A Canalys becslései szerint a január elejétől március végéig tartó első negyedév során összesen 101 millió bővíthető operációs rendszerrel szerelt telefon talált gazdára, mely az előző év azonos időszakához képest 83 százalékos növekedést jelent. Összesen 35,7 millió okostelefon fedélzetén teljesített szolgátlatot az Android platform valamelyik változata, mely révén a mindössze 2,5 éves operációs rendszer 35 százalék feletti részesdést ért el. A Nokia által nemrég nyugdíjazásra jelölt Symbian rendszer tavalyi 39 százalékos piaci részesedése 24 százalékra csökkent, de egy gyártótól persze a 24,2 millió eladott készülék még így sem rossz teljesítmény. A finn gyártó életében szintén komoly fordulatot hozott ez a negyedév, hiszen először fordult elő, hogy Ázsiában több okostelefon értékesített, mint Európában, melyet rövidesen az afrikai eladások is túlszárnyalhatnak. A Canalys szerint az első negyedév során körülbelül 2,5 millió Windows Phone 7 és 3,5 millió Bada mobil talált gazdára, vagyis a két fiatal platform sem szerepel rosszul.
forrás: http://mobilarena.hu/hir/android_35_szazalek_felett_a_piaci_reszesedes.html
Az E-Care Solutions Kft. stratégiai szövetségre lép a CanvasM Technologies-zal
- 2011. május 11., szerda
- adminisztrátor
Budapest, 2011. május 10. - A DBH Group kockázati tőkebefektetése, az E-Care Solutions Kft. együttműködési megállapodást kötött az indiai székhelyű CanvasM Technologies Ltd-vel (a Tech Mahindra értéknövelt szolgáltatásokkal foglalkozó leányvállalata). Az együttműködés célja, hogy közösen jelenjenek meg a mobilalkalmazások és a mobil terminálok regionális piacán.
A két kiváló műszaki és szakmai háttérrel rendelkező cég az együttműködés keretében alkalmazásfejlesztésre, teljesítmény- és multiplatform-tesztelésre kíván koncentrálni. A stratégiai együttműködés versenyelőnyét az India és Magyarország közötti kiegyensúlyozott munkamegosztás biztosítja. A CanvasM az értéknövelt szolgáltatások piacán megszerzett erős szakmai háttere valamint az E-Care Solutions Kft. stabil hazai pozíciója járulhat hozzá a közös piaci sikerek eléréséhez.
Android vs. IPhone
- 2011. április 20., szerda
- adminisztrátor
Recent news that Android has blasted past the iPhone in smartphone market share triggered a huge brawl among fans in both camps about whether the numbers were accurate and which platform would reign supreme.
In light of this, we wanted to find out more about what makes people choose one platform over the other. So we wrote up a smartphone survey, which received more than 2,000 responses.
We've included the specific questions and responses in the slides that follow.
Here are the key points:
- Almost all of the survey participants already use smartphones
- The majority of participants use Android, with most of the rest using iPhones. (This is similar to the recent market-share figures from Comscore, although Android and iPhone appear to be over-represented and BlackBerry appears to be under-represented).
Android fejlődéstörténet
- 2011. április 12., kedd
- Zsolt Mészáros
Tehát mi az az Android? Ha röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy a Google mobil operációs rendszere, valamint az azt futtató gépek gyűjtőneve, ennél azonban többről van szó. 2005-ben a Google felvásárolta az Android Incorporated nevű kaliforniai vállalatot, majd belefogott a saját operációs rendszerének fejlesztésébe, mely sok alakítás után végül 2008 végén érte el a piacot a G1 nevű készülékkel, melyet a HTC gyártott és a T-Mobile forgalmazott. A Google célja egy olyan nyílt forráskódú, rugalmas, könnyen alakítható rendszer elkészítése volt, melyhez a fejlesztőknek lehetőségük van java nyelven írni ún. managed kódot (managed kód: virtuális gépen, nem pedig közvetlenül a processzorban feldolgozott kód) használó programokat. A fejlesztést megkönnyítendő az alkalmazások kivétel nélkül hozzáférnek az adott készülék összes erőforrásához, mivel teljesen egyenrangúak — a Google által fejlesztett java könyvtárak már csak a hab a tortán, jelentősen megkönnyítik a fejlesztést. A rendszer monolitikus Linux kernelen (magon) alapul, a kód túlnyomó része Apache, nyílt forráskódú vagy szabad program liszensz alatt van, ami szintén nem semmi.
A köztudatba viszont hibásan épült be a Google és az Android kapcsolata. A helyzet az, hogy az Androidot nem a Google, hanem az Open Handset Alliance nevű cég-csoportosulás fejlesztette, hogy ki mit csinált vele kapcsolatban, azt nem tudni pontosan. Az OHA-nak jelenleg több mint 50 cég tagja, köztük 11 készülékgyártó (HTC, LG, Motorola, Samsung, Asus, Garmin, Huawei, Sony Ericsson, Ericsson, Toshiba, valamint a 2009. június elsején csatlakozott Acer), 13 félvezetőgyártó (többek között az Intel, a Marvell, az nVidia, a Broadcom, a SiRF, az ARM és az Atheros), 10 operátor (köztük a T-Mobile és a Vodafone), 12 szoftveres cég (maga a Google, az eBay és pár kevésbé ismert név), valamint 7 egyéb vállalat — a lista egyébként hónapról hónapra változik, egyesek kiszállnak a buliból, mások viszont csatlakoznak, jellemzően utóbbiak vannak többen. Látszik, hogy nem kispályás kft-k tömörüléséről van szó, az Android tehát elméletileg hatalmas tudás és sok munka eredménye, a konkurencia (egészen pontosan a nagy konkurens Symbiant birtokló Nokia) viszont pont emiatt támadta oly sokat az Androidot — véleményük szerint ugyanis lehetetlen, hogy egy ennyi cég által fejlesztett rendszer egységes és stabil legyen. A tapasztalat viszont nem a finneket igazolja, a Symbian piaci részesedése hatalmasat zuhant az elmúlt évben, míg az Androidé nem különösebben gyorsan, de annál biztosabban emelkedik, komoly piaci résztvevővé vált, mely pár éven belül akár a legnagyobbá is kinőheti magát. Az Android ugyanis készülék és gyártófüggetlenül nyújt hasonló felhasználói élményt, mint az iPhone, szoftveres támogatottsága egyre jobb, a felhasználók pedig a közép és a felsőkategóriában is találnak számukra megfelelő készüléket. A cél az alsókategóriás (tehát olcsó) androidos készülékek megjelenése lenne, erről már évek óta regélnek, Kínában állítólag vannak is ilyen kütyük, hozzánk viszont sajnos egy sem jut el ezek közül. A lényeg tehát az, hogy az Android egy bármelyik gyártó által használható, könnyen alakítható, rugalmas, relatíve kis hardverigényű rendszer, mely a felhasználókat nagy letisztult, látványos felhasználói felületével és könnyű bővíthetőségével kápráztatja el.
Fejlődéstörténet: 1.5, 1.6
Mint arról az előző oldalon már volt szó, az első androidos készülék a HTC gyártósorain készült T-Mobile G1 volt, melyet Magyarországon hivatalosan nem lehetett kapni. A készülék inkább volt az új rendszer képességeit demonstráló bemutatókészülék, mint tömegtermék, ennek ellenére a különféle külföldi licitálós oldalakról több magyar felhasználó is beszerzett egyet — és szerez a mai napig, a rajta található árcímkén ugyanis egy elég kellemes összeg szerepel. Ettől függetlenül nem a G1-et kell a nagy áttörést előidéző készüléknek tekinteni, sikerét a sokak számára ormótlan külső gátolta — a tulajdonosok lelkivilágának megóvásáért gyorsan megjegyezném, hogy nekem a külseje a mai napig tetszik, megjelenésekor pedig egyenesen odáig voltam érte.
Az első itthon is hivatalosan kapható gép a Vodafone-exkluzív HTC Magic volt. Mire hozzánk eljutott, már a piacon volt a 2009. áprilisában megjelent Android 1.5 — a szám a rendszer verziószáma, minél magasabb, annál újabb release-ről van szó. Talán azt is kijelenthetjük, hogy a Cupcake kódnéven futó verzió hozta meg a nagy áttörést a zöld robotok számára, ugyanis számos új szolgáltatással kecsegtetett:
- Videófelvétel lehetősége (korábban csak fotózni lehetett az Androidokkal)
- Videók közvetlenül a YouTube-ra, képek közvetlenül a Picasa-ra való feltöltésének lehetősége
- Új szoftveres billentyűzet szókiegészítő/javító funkcióval
- Bluetooth A2DP támogatás, mely elengedhetetlen a sztereó Bluetooth headsetek használatához
- Automatikus Bluetooth kapcsolódás funkció
- Új widgetek és mappák, melyek még jobbá varázsolták a készenléti képernyőt
- Új animáció a képernyők között
- A copy/paste funkció elérhetővé vált a böngészőben is
Közel fél évet kellett várni a Donut néven futó 1.6-os verzió megjelenésére, melynek megérkezése majdnem minden Android tulaj számára öröm volt, hiszen a legtöbb készüléket a felhasználók is egyszerűen frissíthették — és persze frissíthetik ma is, a művelethez csak aktív internetkapcsolat és pár perc türelem szükséges. A 2009. szeptember 15-én megjelent release újdonságai:
- Továbbfejlesztett Android Market, mely egyszerűbb használatot és több funkciót hozott
- QVGA képernyőfelbontás támogatása
- Integrált fényképező, kamera és galéria interfész
- A galériában már több fotót is ki lehet választani egyszerre, mely megkönnyíti a törlést
- Továbbfejlesztett hangalapú keresés, gyorsabb válaszidővel és mélyebb integrálással a beépített alkalmazásokhoz — ennek köszönhető többek között a hangtárcsázás megléte is
- Továbbfejlesztett kereső: a készenléti képernyőről a weben, a könyvjelzők között, a telefonkönyvben és a hívásnaplóban is lehet keresni
- Új technológiák támogatása: CDMA/EVDO, 802.1x VPN, gesztusok és szövegfelolvasó-motor
- Jelentősen gyorsabb lett a keresőmotor és a kamerát kezelő szoftver
Fejlődéstörténet: 2.0, 2.1
2009. október 26-án jött el az újabb nagy pillanat, ekkor vált elérhetővé a 2.0-s Android fejlesztőkészlete. Az Eclair névvel illetett rendszer a szokásos hibajavításokon felül számos kisebb-nagyobb újítást hozott és igazából ekkortól lehetett érezni, hogy az Android felnőtté vált. Az elsőként 2.0 rendszerrel megjelent készülék a Motorola Milestone/Droid volt. Fontos még megjegyezni, hogy 2009. december 3-án már kijött a 2.0.1, majd pedig 2010. január 12-én a 2.1-es verzió, magyarán nagyon kevés idő telt el az egyes verziók megjelenése között. Utóbbival rengeteg készülék jelent meg és még most is van olyan mobil, melyre a gyártó csupán 2010 vége felé hozta ki a frissítést 2.1-re. Lássuk a változásokat:
- Jobb hardveres optimalizáció, gyorsabb működés
- Több kijelző felbontás és méret támogatása
- Átalakított kezelőfelület, több beállítási, testreszabási lehetőség
- Új böngésző felület, HTML5 szabvány támogatása
- Új névjegyzék
- Jobb kontrasztú háttérképek
- Fejlettebb Google Maps, gyárilag 3.1.2 verzió
- Microsoft Exchange szinkronizálás támogatása
- Vaku/LED támogatás a kamerához
- Digitális zoom a fényképezőnél
- Multi-touch támogatása
- Továbbfejlesztett, kényelmesebben kezelhető virtuális billentyűzet
- Bluetooth 2.1 támogatás, fájlküldés és egyéb profilokkal
- Live (élő) háttérképek
A felsorolásból látható, hogy több igen fontos újítás is megjelent a 2.0, illetve a 2.1 esetében, amivel a többi rendszerhez képesti hátrányok egyre inkább eltűntek. Tulajdonképpen a 2.1 már az a változat, amivel egy készülék napjainkban is elég jól használható, az ennél régebbi verziókat többségében csak számunkra alig vagy egyáltalán nem ismert gyártók alkalmazzák. Ezen készülékek ugyan sokszor meglepően olcsók, viszont a régi rendszer és a frissítés szinte biztos hiánya miatt komoly kompromisszumra kényszerítik a felhasználót.
Fejlődéstörténet: 2.2
Noha sokáig a 2.1 tűnt „uralkodónak”, most már egyre inkább átveszi a helyét a 2.2, amit 2010. május 22-én indítottak útjára. A legújabb készülékek ezzel érkeznek és a régebbiek nagyobb részéhez is jönnek a frissítések. A 2.2 vagy más néven Froyo verzió ismét sok újítást hoz, a rendszer egyre gyorsabb, egyre többet tud és ezáltal még vonzóbbá teszi az Androidot. Nézzük, mit ad nekünk ez a verzió:
- Általános rendszeroptimalizálás, javított memória felhasználás, gyorsabb működés
- JIT integrálás, jobb Java sebesség
- Integrált Chrome V8 Javascript motor a böngészőhöz
- Jobb Exchange támogatás, kibővített funkciókkal
- Új kezdőképernyő, fix parancsikon a menühöz, a névjegyzékhez és a böngészőhöz
- USB internet megosztás (tethering)
- WiFi hotspot funkció
- Teljesen lekapcsolható mobilinternet opció
- Frissített Market alkalmazások, automatikus frissítési lehetőséggel
- Gyors átváltás a billentyűzet nyelvezete és szótárak között
- Hanghívás és névjegy megosztás támogatása Bluetooth-on
- Numerikus és alfanumerikus jelszavak támogatása
- Fájl feltöltési lehetőség a böngészőben
- Animált GIF-ek megjelenítése a böngészőben
- Alkalmazások telepítése külső memóriaegységre
- Adobe Flash 10.1 integrálása
Ismét számos komoly változás került a rendszerbe, egy picit megváltozott a kinézete is, azonban talán a legfontosabb a jelentős gyorsulás és a teljesértékű Flash támogatás megléte. Utóbbi sokat dobhat az internetezés élményén, hiszen végre nem probléma egy beágyazott videó vagy egy flash elemekből felépülő honlap megtekintése. A rendszerkód is alaposabb átíráson, optimalizáláson esett át, ez jót tett a működési sebességnek. Nagyon hasznos lehet az USB-n és WiFi-n keresztüli internet megosztás, ahogy az üzleti felhasználóknak is kedveztek a jobb Exchange támogatással. Azonban a fejlődésnek itt még nincs vége…
Fejlődéstörténet: 2.3
A Froyo után egy kisebb szünet következett, majd pontosan Mikulás napján, 2010 december 6-án került bemutatásra a következő generáció, az Android 2.3 Gingerbread (mézeskalács). Noha az előzetes pletykák komolyabb változásokról, teljesen új felületről szóltak, a valóságban forradalmi újdonságok helyett inkább egy erőteljes optimalizálásról, ráncfelvarrásról beszélhetünk. Nézzük, mi is változott ebben a verzióban:
- Minimálisan módosított kezelőfelület, bővített beállítási opciók
- Átalakított gyári virtuális billentyűzet, multitouch támogatás
- Új, egy érintéses copy-paste megoldás
- Javított energiagazdálkodás, hosszabb üzemidő
- Optimalizált rendszerkód, még gyorsabb működés
- Extra felbontású (WXGA vagy nagyobb) kijelzők támogatása
- Alkalmazáskezelő
- Internethívás (VoIP) támogatása
- NFC (Near-field Communication) támogatása
- Letöltés kezelő
- Alkalmazások szabad hozzáférése a kamerákhoz
- Új szenzorok (pl. giroszkóp, gravitáció, barométer) támogatása és kezelése
- Natív audio és grafikai hozzáférés az alkalmazásoknak
- Frissített grafikus driver, jobb és gyorsabb OpenGL ES támogatás
- Hangeffektek (basszuskiemelés, ekvalizátor) támogatása
- WebM/VP8 video és AAC, szélessávú AMR audio kezelése
- YAFFS helyett ext4 fájlrendszer használata
Azt nyilván nem mondhatjuk, hogy szinte semmit sem változott a rendszer, hiszen például a VoIP vagy az NFC megjelenése egyértelműen fejlődés. Ugyanakkor a várt nagyobb durranás elmaradt, a felület minimálisan változott csak. Ez nem olyan nagy probléma, és így egyelőre a gyártók is megtehetik, hogy saját felületüket ráhúzzák a rendszerre. Az első készülék, amely a 2.3-as rendszert megkapta, a Google Nexus S (Samsung i9020). Ez egyúttal referenciamodellnek is számít, tehát semmilyen extra felület vagy szoftver nem található rajta. Az elsősorban fejlesztőknek szánt készülékhez kiemelt támogatást ad a Google, tehát a későbbi kisebb javítások, valamint az újabb verziók ehhez a modellhez lesznek elsőként elérhetők.
Fejlődéstörténet: 3.0
Időközben az Apple iPad, majd a Samsung Galaxy Tab megjelenésével felpörgött a tablet piac. Egyúttal az is kiderül, hogy bár a Galaxy Tab sikeres startot vett, az Android jelenlegi változatai nem igazán nyújtják azt az élményt és felületet, ami igazán passzolna egy tablethez. A Google persze nem ült ölbe tett kézzel, hanem 2011 január 26-án bemutatta az Android 3.0 Honeycomb (méhsejt, méhrács, de törökmézet is jelent) változatot. Ez viszont valóban forradalmi változást hozott, hiszen nem a korábbi verziók csiszolásával készült, hanem majdnem a nulláról újraírták az egészet. Nézzük sorban, mi is lett belőle:
- Teljesen új „holografikus” kezelőfelület, tablethez optimalizált kezelés
- 3 dimenziós főképernyő, új és átformált widgetekkel
- Hardveres 2D gyorsítás
- Renderscript 3D grafikus motor
- Többmagos processzorok támogatása
- Teljes kompatibilitás a korábbi verziókra készült programokkal
- Virtuális rendszer kezelőgombok (nincs szükség hardveres gombokra az eszközön)
- Módosított multi-tasking rendszer
- Átalakított, megnövelt méretű virtuális billentyűzet
- Fejlettebb szövegkijelölés, copy-paste
- Beépített média/fotó transzfer támogatás, közvetlen kapcsolódás digitális kamerákhoz
- USB és Bluetooth külső billentyűzetet kezelése
- Javított WiFi hálózat keresés és Bluetooth tethering
- Felújított, kibővített gyári alkalmazások (böngésző, kamera, galéria, névjegyzék, e-mail)
A fejlődés persze itt nem áll meg, viszont a Google mostantól két, párhuzamos szálon futtatja tovább az Androidot. A 2.x verziók lesznek az okostelefonokra szánt változatok, míg a 3.0 és ennek újabb változatai a tabletekre készülnek. Hogy mit hoz a jövő, azt még nem igazán tudni, viszont látva az általános fejlődést, biztosak lehetünk benne, hogy sok még sok újdonságot látunk majd. Van még egy terület, amit illene a Google-nek kicsit nagyobb figyelemmel kísérnie, ez pedig a frissítések. Sajnos az egyedi gyártói felületek hátránya, hogy sokszor alaposan megnyújtja a frissebb verziók kiadását vagy ami még rosszabb, egy-egy adott telefonnál nem is készül el az újabb szoftver. Reméljük, valamiféle egységesítéssel vagy központi felügyelettel ez a helyzet is javulni fog. Annyit már kijelentettek, hogy ezentúl ritkábban jelennek meg újabb verziók az Androidból.
forrás: http://mobilarena.hu/teszt/android_fejlodestortenet/android_tortenelem.html