News

A Canalys becslései szerint a január elejétől március végéig tartó első negyedév során összesen 101 millió bővíthető operációs rendszerrel szerelt telefon talált gazdára, mely az előző év azonos időszakához képest 83 százalékos növekedést jelent. Összesen 35,7 millió okostelefon fedélzetén teljesített szolgátlatot az Android platform valamelyik változata, mely révén a mindössze 2,5 éves operációs rendszer 35 százalék feletti részesdést ért el. A Nokia által nemrég nyugdíjazásra jelölt Symbian rendszer tavalyi 39 százalékos piaci részesedése 24 százalékra csökkent, de egy gyártótól persze a 24,2 millió eladott készülék még így sem rossz teljesítmény. A finn gyártó életében szintén komoly fordulatot hozott ez a negyedév, hiszen először fordult elő, hogy Ázsiában több okostelefon értékesített, mint Európában, melyet rövidesen az afrikai eladások is túlszárnyalhatnak. A Canalys szerint az első negyedév során körülbelül 2,5 millió Windows Phone 7 és 3,5 millió Bada mobil talált gazdára, vagyis a két fiatal platform sem szerepel rosszul.

forrás: http://mobilarena.hu/hir/android_35_szazalek_felett_a_piaci_reszesedes.html

~Jointly targets the regional Mobile applications &  terminal market~

May 10, 2011 – Budapest - E-Care Solutions Kft, a DBH venture capital investment has entered into a partnership with CanvasM Technologies (VAS subsidiary of Tech Mahindra) to jointly foray into mobile application space and target the regional mobile terminal market.
With this partnership both the companies are well equipped to offer support in the areas like Application Development, Performance Testing, Multiplatform testing and implementation among others. This strategic partnership also enjoys a competitive advantage of balanced workforces between India and Hungary. CanvasM’s competency to provide one-stop shop for all VAS requirements powered with E-Care’s strong local presence with further sustain the combined go-to-market strategies.

Recent news that Android has blasted past the iPhone in smartphone market share triggered a huge brawl among fans in both camps about whether the numbers were accurate and which platform would reign supreme.

In light of this, we wanted to find out more about what makes people choose one platform over the other. So we wrote up a smartphone survey, which received more than 2,000 responses.

We've included the specific questions and responses in the slides that follow.

Here are the key points:

• Almost all of the survey participants already use smartphones

• The majority of participants use Android, with most of the rest using iPhones. (This is similar to the recent market-share figures from Comscore, although Android and iPhone appear to be over-represented and BlackBerry appears to be under-represented).

Tehát mi az az Android? Ha röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy a Google mobil operációs rendszere, valamint az azt futtató gépek gyűjtőneve, ennél azonban többről van szó. 2005-ben a Google felvásárolta az Android Incorporated nevű kaliforniai vállalatot, majd belefogott a saját operációs rendszerének fejlesztésébe, mely sok alakítás után végül 2008 végén érte el a piacot a G1 nevű készülékkel, melyet a HTC gyártott és a T-Mobile forgalmazott. A Google célja egy olyan nyílt forráskódú, rugalmas, könnyen alakítható rendszer elkészítése volt, melyhez a fejlesztőknek lehetőségük van java nyelven írni ún. managed kódot (managed kód: virtuális gépen, nem pedig közvetlenül a processzorban feldolgozott kód) használó programokat. A fejlesztést megkönnyítendő az alkalmazások kivétel nélkül hozzáférnek az adott készülék összes erőforrásához, mivel teljesen egyenrangúak — a Google által fejlesztett java könyvtárak már csak a hab a tortán, jelentősen megkönnyítik a fejlesztést. A rendszer monolitikus Linux kernelen (magon) alapul, a kód túlnyomó része Apache, nyílt forráskódú vagy szabad program liszensz alatt van, ami szintén nem semmi.

A köztudatba viszont hibásan épült be a Google és az Android kapcsolata. A helyzet az, hogy az Androidot nem a Google, hanem az Open Handset Alliance nevű cég-csoportosulás fejlesztette, hogy ki mit csinált vele kapcsolatban, azt nem tudni pontosan. Az OHA-nak jelenleg több mint 50 cég tagja, köztük 11 készülékgyártó (HTC, LG, Motorola, Samsung, Asus, Garmin, Huawei, Sony Ericsson, Ericsson, Toshiba, valamint a 2009. június elsején csatlakozott Acer), 13 félvezetőgyártó (többek között az Intel, a Marvell, az nVidia, a Broadcom, a SiRF, az ARM és az Atheros), 10 operátor (köztük a T-Mobile és a Vodafone), 12 szoftveres cég (maga a Google, az eBay és pár kevésbé ismert név), valamint 7 egyéb vállalat — a lista egyébként hónapról hónapra változik, egyesek kiszállnak a buliból, mások viszont csatlakoznak, jellemzően utóbbiak vannak többen. Látszik, hogy nem kispályás kft-k tömörüléséről van szó, az Android tehát elméletileg hatalmas tudás és sok munka eredménye, a konkurencia (egészen pontosan a nagy konkurens Symbiant birtokló Nokia) viszont pont emiatt támadta oly sokat az Androidot — véleményük szerint ugyanis lehetetlen, hogy egy ennyi cég által fejlesztett rendszer egységes és stabil legyen. A tapasztalat viszont nem a finneket igazolja, a Symbian piaci részesedése hatalmasat zuhant az elmúlt évben, míg az Androidé nem különösebben gyorsan, de annál biztosabban emelkedik, komoly piaci résztvevővé vált, mely pár éven belül akár a legnagyobbá is kinőheti magát. Az Android ugyanis készülék és gyártófüggetlenül nyújt hasonló felhasználói élményt, mint az iPhone, szoftveres támogatottsága egyre jobb, a felhasználók pedig a közép és a felsőkategóriában is találnak számukra megfelelő készüléket. A cél az alsókategóriás (tehát olcsó) androidos készülékek megjelenése lenne, erről már évek óta regélnek, Kínában állítólag vannak is ilyen kütyük, hozzánk viszont sajnos egy sem jut el ezek közül. A lényeg tehát az, hogy az Android egy bármelyik gyártó által használható, könnyen alakítható, rugalmas, relatíve kis hardverigényű rendszer, mely a felhasználókat nagy letisztult, látványos felhasználói felületével és könnyű bővíthetőségével kápráztatja el.

Fejlődéstörténet: 1.5, 1.6

Mint arról az előző oldalon már volt szó, az első androidos készülék a HTC gyártósorain készült T-Mobile G1 volt, melyet Magyarországon hivatalosan nem lehetett kapni. A készülék inkább volt az új rendszer képességeit demonstráló bemutatókészülék, mint tömegtermék, ennek ellenére a különféle külföldi licitálós oldalakról több magyar felhasználó is beszerzett egyet — és szerez a mai napig, a rajta található árcímkén ugyanis egy elég kellemes összeg szerepel. Ettől függetlenül nem a G1-et kell a nagy áttörést előidéző készüléknek tekinteni, sikerét a sokak számára ormótlan külső gátolta — a tulajdonosok lelkivilágának megóvásáért gyorsan megjegyezném, hogy nekem a külseje a mai napig tetszik, megjelenésekor pedig egyenesen odáig voltam érte.

Az első itthon is hivatalosan kapható gép a Vodafone-exkluzív HTC Magic volt. Mire hozzánk eljutott, már a piacon volt a 2009. áprilisában megjelent Android 1.5 — a szám a rendszer verziószáma, minél magasabb, annál újabb release-ről van szó. Talán azt is kijelenthetjük, hogy a Cupcake kódnéven futó verzió hozta meg a nagy áttörést a zöld robotok számára, ugyanis számos új szolgáltatással kecsegtetett:

• Videófelvétel lehetősége (korábban csak fotózni lehetett az Androidokkal)
• Videók közvetlenül a YouTube-ra, képek közvetlenül a Picasa-ra való feltöltésének lehetősége
• Új szoftveres billentyűzet szókiegészítő/javító funkcióval
• Bluetooth A2DP támogatás, mely elengedhetetlen a sztereó Bluetooth headsetek használatához
• Automatikus Bluetooth kapcsolódás funkció
• Új widgetek és mappák, melyek még jobbá varázsolták a készenléti képernyőt
• Új animáció a képernyők között
• A copy/paste funkció elérhetővé vált a böngészőben is

Közel fél évet kellett várni a Donut néven futó 1.6-os verzió megjelenésére, melynek megérkezése majdnem minden Android tulaj számára öröm volt, hiszen a legtöbb készüléket a felhasználók is egyszerűen frissíthették — és persze frissíthetik ma is, a művelethez csak aktív internetkapcsolat és pár perc türelem szükséges. A 2009. szeptember 15-én megjelent release újdonságai:

• Továbbfejlesztett Android Market, mely egyszerűbb használatot és több funkciót hozott
• QVGA képernyőfelbontás támogatása
• Integrált fényképező, kamera és galéria interfész
• A galériában már több fotót is ki lehet választani egyszerre, mely megkönnyíti a törlést
• Továbbfejlesztett hangalapú keresés, gyorsabb válaszidővel és mélyebb integrálással a beépített alkalmazásokhoz — ennek köszönhető többek között a hangtárcsázás megléte is
• Továbbfejlesztett kereső: a készenléti képernyőről a weben, a könyvjelzők között, a telefonkönyvben és a hívásnaplóban is lehet keresni
• Új technológiák támogatása: CDMA/EVDO, 802.1x VPN, gesztusok és szövegfelolvasó-motor
• Jelentősen gyorsabb lett a keresőmotor és a kamerát kezelő szoftver

Fejlődéstörténet: 2.0, 2.1

2009. október 26-án jött el az újabb nagy pillanat, ekkor vált elérhetővé a 2.0-s Android fejlesztőkészlete. Az Eclair névvel illetett rendszer a szokásos hibajavításokon felül számos kisebb-nagyobb újítást hozott és igazából ekkortól lehetett érezni, hogy az Android felnőtté vált. Az elsőként 2.0 rendszerrel megjelent készülék a Motorola Milestone/Droid volt. Fontos még megjegyezni, hogy 2009. december 3-án már kijött a 2.0.1, majd pedig 2010. január 12-én a 2.1-es verzió, magyarán nagyon kevés idő telt el az egyes verziók megjelenése között. Utóbbival rengeteg készülék jelent meg és még most is van olyan mobil, melyre a gyártó csupán 2010 vége felé hozta ki a frissítést 2.1-re. Lássuk a változásokat:

• Jobb hardveres optimalizáció, gyorsabb működés
• Több kijelző felbontás és méret támogatása
• Átalakított kezelőfelület, több beállítási, testreszabási lehetőség
• Új böngésző felület, HTML5 szabvány támogatása
• Új névjegyzék
• Jobb kontrasztú háttérképek
• Fejlettebb Google Maps, gyárilag 3.1.2 verzió
• Microsoft Exchange szinkronizálás támogatása
• Vaku/LED támogatás a kamerához
• Digitális zoom a fényképezőnél
• Multi-touch támogatása
• Továbbfejlesztett, kényelmesebben kezelhető virtuális billentyűzet
• Bluetooth 2.1 támogatás, fájlküldés és egyéb profilokkal
• Live (élő) háttérképek

A felsorolásból látható, hogy több igen fontos újítás is megjelent a 2.0, illetve a 2.1 esetében, amivel a többi rendszerhez képesti hátrányok egyre inkább eltűntek. Tulajdonképpen a 2.1 már az a változat, amivel egy készülék napjainkban is elég jól használható, az ennél régebbi verziókat többségében csak számunkra alig vagy egyáltalán nem ismert gyártók alkalmazzák. Ezen készülékek ugyan sokszor meglepően olcsók, viszont a régi rendszer és a frissítés szinte biztos hiánya miatt komoly kompromisszumra kényszerítik a felhasználót.

Fejlődéstörténet: 2.2

Noha sokáig a 2.1 tűnt „uralkodónak”, most már egyre inkább átveszi a helyét a 2.2, amit 2010. május 22-én indítottak útjára. A legújabb készülékek ezzel érkeznek és a régebbiek nagyobb részéhez is jönnek a frissítések. A 2.2 vagy más néven Froyo verzió ismét sok újítást hoz, a rendszer egyre gyorsabb, egyre többet tud és ezáltal még vonzóbbá teszi az Androidot. Nézzük, mit ad nekünk ez a verzió:

• Általános rendszeroptimalizálás, javított memória felhasználás, gyorsabb működés
• JIT integrálás, jobb Java sebesség
• Integrált Chrome V8 Javascript motor a böngészőhöz
• Jobb Exchange támogatás, kibővített funkciókkal
• Új kezdőképernyő, fix parancsikon a menühöz, a névjegyzékhez és a böngészőhöz
• USB internet megosztás (tethering)
• WiFi hotspot funkció
• Teljesen lekapcsolható mobilinternet opció
• Frissített Market alkalmazások, automatikus frissítési lehetőséggel
• Gyors átváltás a billentyűzet nyelvezete és szótárak között
• Hanghívás és névjegy megosztás támogatása Bluetooth-on
• Numerikus és alfanumerikus jelszavak támogatása
• Fájl feltöltési lehetőség a böngészőben
• Animált GIF-ek megjelenítése a böngészőben
• Alkalmazások telepítése külső memóriaegységre
• Adobe Flash 10.1 integrálása

Ismét számos komoly változás került a rendszerbe, egy picit megváltozott a kinézete is, azonban talán a legfontosabb a jelentős gyorsulás és a teljesértékű Flash támogatás megléte. Utóbbi sokat dobhat az internetezés élményén, hiszen végre nem probléma egy beágyazott videó vagy egy flash elemekből felépülő honlap megtekintése. A rendszerkód is alaposabb átíráson, optimalizáláson esett át, ez jót tett a működési sebességnek. Nagyon hasznos lehet az USB-n és WiFi-n keresztüli internet megosztás, ahogy az üzleti felhasználóknak is kedveztek a jobb Exchange támogatással. Azonban a fejlődésnek itt még nincs vége…

Fejlődéstörténet: 2.3

A Froyo után egy kisebb szünet következett, majd pontosan Mikulás napján, 2010 december 6-án került bemutatásra a következő generáció, az Android 2.3 Gingerbread (mézeskalács). Noha az előzetes pletykák komolyabb változásokról, teljesen új felületről szóltak, a valóságban forradalmi újdonságok helyett inkább egy erőteljes optimalizálásról, ráncfelvarrásról beszélhetünk. Nézzük, mi is változott ebben a verzióban:

• Minimálisan módosított kezelőfelület, bővített beállítási opciók
• Átalakított gyári virtuális billentyűzet, multitouch támogatás
• Új, egy érintéses copy-paste megoldás
• Javított energiagazdálkodás, hosszabb üzemidő
• Optimalizált rendszerkód, még gyorsabb működés
• Extra felbontású (WXGA vagy nagyobb) kijelzők támogatása
• Alkalmazáskezelő
• Internethívás (VoIP) támogatása
• NFC (Near-field Communication) támogatása
• Letöltés kezelő
• Alkalmazások szabad hozzáférése a kamerákhoz
• Új szenzorok (pl. giroszkóp, gravitáció, barométer) támogatása és kezelése
• Natív audio és grafikai hozzáférés az alkalmazásoknak
• Frissített grafikus driver, jobb és gyorsabb OpenGL ES támogatás
• Hangeffektek (basszuskiemelés, ekvalizátor) támogatása
• WebM/VP8 video és AAC, szélessávú AMR audio kezelése
• YAFFS helyett ext4 fájlrendszer használata

Azt nyilván nem mondhatjuk, hogy szinte semmit sem változott a rendszer, hiszen például a VoIP vagy az NFC megjelenése egyértelműen fejlődés. Ugyanakkor a várt nagyobb durranás elmaradt, a felület minimálisan változott csak. Ez nem olyan nagy probléma, és így egyelőre a gyártók is megtehetik, hogy saját felületüket ráhúzzák a rendszerre. Az első készülék, amely a 2.3-as rendszert megkapta, a Google Nexus S (Samsung i9020). Ez egyúttal referenciamodellnek is számít, tehát semmilyen extra felület vagy szoftver nem található rajta. Az elsősorban fejlesztőknek szánt készülékhez kiemelt támogatást ad a Google, tehát a későbbi kisebb javítások, valamint az újabb verziók ehhez a modellhez lesznek elsőként elérhetők.

Fejlődéstörténet: 3.0

Időközben az Apple iPad, majd a Samsung Galaxy Tab megjelenésével felpörgött a tablet piac. Egyúttal az is kiderül, hogy bár a Galaxy Tab sikeres startot vett, az Android jelenlegi változatai nem igazán nyújtják azt az élményt és felületet, ami igazán passzolna egy tablethez. A Google persze nem ült ölbe tett kézzel, hanem 2011 január 26-án bemutatta az Android 3.0 Honeycomb (méhsejt, méhrács, de törökmézet is jelent) változatot. Ez viszont valóban forradalmi változást hozott, hiszen nem a korábbi verziók csiszolásával készült, hanem majdnem a nulláról újraírták az egészet. Nézzük sorban, mi is lett belőle:

• Teljesen új „holografikus” kezelőfelület, tablethez optimalizált kezelés
• 3 dimenziós főképernyő, új és átformált widgetekkel
• Hardveres 2D gyorsítás
• Renderscript 3D grafikus motor
• Többmagos processzorok támogatása
• Teljes kompatibilitás a korábbi verziókra készült programokkal
• Virtuális rendszer kezelőgombok (nincs szükség hardveres gombokra az eszközön)
• Módosított multi-tasking rendszer
• Átalakított, megnövelt méretű virtuális billentyűzet
• Fejlettebb szövegkijelölés, copy-paste
• Beépített média/fotó transzfer támogatás, közvetlen kapcsolódás digitális kamerákhoz
• USB és Bluetooth külső billentyűzetet kezelése
• Javított WiFi hálózat keresés és Bluetooth tethering
• Felújított, kibővített gyári alkalmazások (böngésző, kamera, galéria, névjegyzék, e-mail)

A fejlődés persze itt nem áll meg, viszont a Google mostantól két, párhuzamos szálon futtatja tovább az Androidot. A 2.x verziók lesznek az okostelefonokra szánt változatok, míg a 3.0 és ennek újabb változatai a tabletekre készülnek. Hogy mit hoz a jövő, azt még nem igazán tudni, viszont látva az általános fejlődést, biztosak lehetünk benne, hogy sok még sok újdonságot látunk majd. Van még egy terület, amit illene a Google-nek kicsit nagyobb figyelemmel kísérnie, ez pedig a frissítések. Sajnos az egyedi gyártói felületek hátránya, hogy sokszor alaposan megnyújtja a frissebb verziók kiadását vagy ami még rosszabb, egy-egy adott telefonnál nem is készül el az újabb szoftver. Reméljük, valamiféle egységesítéssel vagy központi felügyelettel ez a helyzet is javulni fog. Annyit már kijelentettek, hogy ezentúl ritkábban jelennek meg újabb verziók az Androidból.

forrás: http://mobilarena.hu/teszt/android_fejlodestortenet/android_tortenelem.html